Túlárazott közpénz költések haszonélvezői megadóztatásának jogalapja.

Nyílt levél Tállai András miniszterhelyettesnek.

Tisztelt Miniszterhelyettes Úr ! Megkaptam NGM/26266/2017.sz. levelét, melyet itt is olvashat. 1. 2. Levelében törvényjavaslatom megvalósíthatóságát nem vonta kétségbe. A megvalósítás elutasítására vonatkozó indokaira azt válaszolom, hogy nem okoz likviditási problémát, illetve a túlárazás önmagában nem bűncselekmény, akinek van bírósági büntetőügyi tapasztalata az tudja. Meg is nézheti 6:50-től Szoboszlay-Szász Richárd nyilatkozatát, aki a Legfőbb Ügyészség Korrupciós és Szervezett Bűnözési Főosztályának a főosztályvezetője. Itt. Üdvözlettel : Szeidl Péter

Törvényjavaslat a 2018-ban megalakuló új országgyűlésnek : alkotmányos költség helyett Alaptörvény adó, a túlárazott közpénz költések haszonélvezőinek megadóztatására. Minden közpénzből finanszírozott szolgáltatás, termék és építés kedvezményezettje 20% alaptörvény adóelőleget fizet szerződéskötéskor. Ugyanakkor a teljes iratanyagot, beleértve az ajánlati költségvetést is feltölti 3-5 kattintással a 004547 nyilvános, kereshető internetes alkalmazásba. Ha úgy nyilatkozik az alaptörvény adóelőleg befizetésekor, hogy internetes árkockázati analízist kér, akkor a végszámlát követően arra sor kerül. Ha az internetes alkalmazás nem talál túlárazást, akkor a teljesítést követő évben az alaptörvény adó visszaigényelhető. Amennyiben túlárazást állapít meg az internetes alkalmazás, akkor további 20%, összesen 40% alaptörvény adó befizetési kötelezettség keletkezik, visszaigénylési lehetőség nélkül, a túlárazás mértékétől függetlenül. Amennyiben szerződéskötéskor ill. adatfeltöltéskor a kedvezményezett úgy nyilatkozik, hogy internetes árkockázati analízist nem kér, akkor az alaptörvény adóelőleg véglegessé válik, nem visszaigényelhető. A már feltöltött és nyilvános szolgáltatás, termék és építés egyenértékű konkurensei saját költségvetést is feltölthetnek saját áraikkal, melyet az árkockázati analízis során figyelembe vesz az internetes alkalmazás.

Indoklás. Az állam és az önkormányzatok évente 6000-8000 milliárd forintért vesznek szolgáltatást, terméket és építést. Egyre kisebb részét közbeszerzéssel a többit meghívásos, tárgyalásos eljárással, de minden esetben ellenőrizhetetlen egyösszegű átalánydíjas szerződéssel költenek el : 30%-át szolgáltatás, 30%-át termék és 40%-át építés vásárlására.

A szokásos piaci ártól való nagymértékű eltérés megadóztatásával évente több száz milliárd forint fordítható bér- és nyugdíjemelésre, szociális kiadásokra, oktatásra, egészségügyre, környezetvédelemre.

1. Minden közpénz költés esetén, értékhatártól és beszerzési módtól függetlenül kötelező legyen tételes beárazott ajánlati költségvetést készíteni, az engy.hu oldalon működő szabadalomban leírt egységes elektronikus formátumban, amely informatikai eszközzel feldolgozható és nyilvánosan kereshető. Ehhez módosítani kell a Közbeszerzési Törvényt.

2. Az Alkotmánybíróság 3026/2015.számú (az információhoz való jog felülírja az üzleti titkot) határozata alapján értékhatár nélkül nyilvánosságra kell hozni a közpénz költések tételes ajánlati költségvetéseit, ehhez módosítani kell a közbeszerzési törvényt. Az ajánlati költségvetéseket kötelező legyen feltölteni az engy.hu oldalra.

3. A 2015.évi CXLIII törvény 44.paragrafus (3) bekezdését, amely az ajánlati költségvetést üzleti titoknak minősíti, hatályon kívül kell helyezni.

4. A 2011.évi CXII törvény 15.paragrafus (5) bekezdését, amely fizetőssé teszi ( költségtérítés ) az információ, így az ajánlati költségvetés nyilvánosságra hozását, hatályon kívül kell helyezni.

5. A közpénz költés szokásos piaci ártól való lényeges eltérésének vagyis a túlárazásnak a szankcióit a kapcsolt vállalkozások transzferáraira vonatkozó Tao. tv. 18. § törvénnyel hasonló módon kell megoldani.